A városháza monumentális épülete előtt egy hosszú lépcsősor vezet fel a nehéz, kétszárnyú tölgyfaajtóhoz, melyen belépve egy bordó bársonyszőnyeggel borított, végtelennek tűnő folyosó nyújtózik az épületbe lépők előtt. A folyosó falain egykori nagy varázslók, tiszteletre méltó harcosok, városvezetők portréi őrzik az épület ősi erkölcsiségét, mely a közjót szolgálja. A festményeken szereplő alakok mintha még mindig élnének, és árgus tekintettel követnék az erre járók minden egyes lépését.
A folyosón végighaladva, azt egy újabb kétszárnyú ajtó zár le. A sötét fából készült magas ajtószárnyakba misztikus rúnákat véstek, melyek lüktető fénnyel izzanak. Ez az ajtó nyílik az óriási, kör alakú fogadócsarnokba, ahol nem egyszer zengtek fel határozott, megnyugtató szavak, békét hozó merész döntések, egyenlőséget és rendet teremtő törvények a vezetők ajkairól.
A városi bíróság is rendszeresen ül itt össze, hogy orvosolja a városlakók búját-baját, s ítéleteket hozzon, kemény kézzel, mégis igazságosan tartva fönn a rend törékeny egységét.
A városi tanács fejét, vagy a bírót méltó helye várja a terebélyes emelvényen egy dúsan faragott trón kényelmében.
Kezdőlap 
Tárgy: Városháza 
Szomb. Feb. 20, 2010 2:46 pm