Anyám újra férjhez ment, és utazgatnak. Ezért úgy gondoltam egy időre New Yorkba költözöm Josefhez. Hiányozni fog Logen Don, hiányozni fog a hőség, hiányozni fog a mindig jókedvű, kelekótya anyám! Tudtam, hogy csak pár perc és Josef megérkezik értem. Ahogy ezt gondoltam és kinéztem az ablakon, egy autó állt meg a házunk előtt. Megfogtam a csomagjaimat és lementem a kocsihoz. Ebben a percben öröm, és bánat fogot meg engem. Tudtam hogy soha tobbé nem fogom látni szülő hazám, de mégis örült a bensőm mert tudtam hogy jó kezekben leszek. Akkoriban kevés barátom volt, a legjobb barátom mégis Josef volt, akihez oda költöztem, úgy éltünk ott mint hal a vízben. Amikor felnőttem és 20-éves lettem elköltöztem Joseftől, és a kertváros szívében leltem otthont. ~össze házasodtam Amiliával és született egy gyermekünk, Brichi. Megkértem Josefet hogy legyen a keresztapja, persze Josef eleinte tiltakozott, de be látta hogy Brichinek kell egy kereszt apa. És most így élünk...