A folyó partjára, s az öbölbe épült kikötők a sirályok éles hangjától sosem nyugszanak. Amint az ember a kikötőbe ér, bóják komótos kalintyulása üti meg a fülét. A levegő sűrű párától terhes, s a víz enyhe illatától kábító. Reggeltől estig széles faládák várakoznak egymásra pakolva, hogy a munkások berakodják őket a teherhajók méhébe. Rakomány- és kirándulóhajók egyaránt indulnak innen hosszabb rövidebb utakra a folyó hullámzó, sötét vizén.
Ezüstkék öböl nyújtózik a kikötő mentén. A sötétkék hullámok sodrása halkan zúgva kelti életre az örökké kiismerhetetlen tenger titokzatos dallamát, ahogy a víz a partot nyaldossa, s a szél suttogva hozza magával a tenger sós illatát.
A tengerpart fölé magasodó kiugró sziklán ősidők óta egy mohától zöldellő kőtorony áll, mely csúcsán kiolthatatlan fénnyel izzik egy hatalmas, kék varázskristály – a Tenger Szeme - melynek delejes fénnyel ragyogó sugarai az éjszakai sötétségben a messzeségig elkúsznak, hogy a folyó hajósainak megmutassák a kikötőbe vezető ösvényt a háborgó hullámok közt.